Vagyonnyilatkozatok: a magyarországi politikusokra szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint az EP-képviselőkre

Ma éjféltől ismét nagyon sokan böngészik a politikusok vagyonnyilatkozatait, hiszen akkor tették nyilvánossá ezeket a dokumentumokat. A Mandiner is több cikkben foglalkoztunk a témával: itt, itt, itt, itt és itt.

A magyar vagyonnyilatkozati rendszerről néhány éve áttértünk az Európai Parlamentben használt, a mienknél kevésbé rigorózus szisztémára, de két esztendővel ezelőtt a parlament módosította jogszabályt és visszatértünk a korábbi magyar szisztémára, amely Európa talán legszigorúbb szabályozása. 

Az uniós gyakorlattól eltérően a magyar képviselőnek, illetve a nyilatkozattételre köteles személynek 

Ezek a dokumentumok azonban nem nyilvánosak. 

Az EP-képviselők kötelezettségeit a feddhetetlenségi és átláthatósággal kapcsolatos magatartási kódex szabályozza, amelyben csak egy rövid rész foglalkozik a vagyonnyilatkozattal. Ebben az szerepel, hogy a képviselők minden megbízatási idő kezdetén és végén nyilatkozatot tesznek vagyoni eszközeikről és kötelezettségeikről. Az Elnökség megállapítja a bejelentendő vagyoni eszközök és kötelezettségek kategóriáinak listáját, és elkészíti a nyilatkozattételre szolgáló formanyomtatványt. 

Tehát míg a magyar politikusoknak itthon minden évben nyilatkozatot kell tenniük, addig az EP-képviselőknek az öt év alatt mindössze kétszer, a ciklus elején és végén. S míg itthon tételesen be kell számolni az ingatlanokról és a nagyobb értékű ingóságokról, tartozásról, követelésről, betétekről, készpénzről, gazdasági érdekeltségekről, addig Brüsszelben az elnökség által megállapított kategóriák alapján kell beszámolni a vagyoni eszközökről és kötelezettségekről. Ráadásul nem bárki számára, hanem csak a hatóságoknak lehet hozzáférhetővé tenni.

Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand